Múlt hétvégén Tordason, pontosabban Gyúrón jártunk a Télikupa 1. fordulóján. Nem sikerült még megoldani a helyzetet Bicskén, így jelenleg alig vannak edzések, azok is zónások nélkül. A szlalomunkat nem sikerül így jól összerakni, ahhoz kéne a 12 rudas rendes szlalom. Itthon azért gyakorolgattunk, a zónásakat a hinta kivételével biztosan tudja bármikor. Hát így indultunk neki az A1-nek -nem a tervek szerint jól felkészülten, sok edzéssel a hátunk mögött- hanem edzéshiánnyal és szétesve.
Reggel hívott kb fél8kor Atti, hogy már egy kezdő futam le is ment. A verseny kezdése 8-ra volt kiírva, nekem a pályabejárás 10:20-ra, gondoltam ha 10 előtt kicsivel odaérek, akkor az elég lesz, még akkor is ha gyorsabban halad a program. Ezzel a telefonhívással nyilvánvalóvá vált a tévedésem. Gyomorgörccsel magamba erőszakoltam pár falat reggelit, hogy legalább a vércukrom rendben legyen, felhívtam Juditot, hogy sikerült-e elindulniuk, 20perccel előbb kész lettem és szobroztam a kapunál, hogy mikor jönnek már. 9 után pár perccel be is futottak, bepakoltuk a cuccokat, a kutyákat és irány Gyúró. Atti nem hívott megint, én pedig gondoltam, hogy akkor biztosan nem kezdődött el az A1. Nyugodtan beszélgettem végig az utat, majd nyugisan szedelőzködtem, és mentem be a lovardába. Zónásak kint, border maxin fut, nem ez nem a kezdő pálya lesz, ez bizony az A1. Lekéstem a pályabejárást. Cuccok levág, kutyákat be a boxba, irány regisztrálni. Megkérdeztük hogy mikor tudom bejárni a pályát, azt mondták, hogy majd a legvégén külön. Kijöttünk az irodából, amikor is bemondták, hogy akkor aki lemaradt (hál isten egy horvát maxi versenyző is lekéste a pályabejárást) azok most kapnak 4 percet. 3 perc elég volt nekem a pályán. Érdekes pálya volt, szűken, többek szerint nem a szabályzatnak megfelelő távolságokkal. Az elejétől félt mindenki, én nem, mert lassú kutyám van, nem fog elszállni. Megbeszéltük Attival és Krisztivel, hol mit csináljak. A palló után ők azt mondták, hogy az akadály belső oldalán franciázzam le, én kívülről akartam. Azt mondták belülről szebb lesz az íve... hát lett is, olyan szűk hogy ugrani sem tudott. De hát ők ezt nem tudhatták, én meg hallgattam rájuk. Alig voltak páran előttem, még gyorsan cipő átvétel, hajcsinálás, hogy lássak is, Maszatot pisire ki, összeszed, izgul, virslit kér, bemegy, utolsó falat virsli odaad, kicsit bemelegít hú basszus mi jövünk. Az elejét megoldottuk, a szlalomba nem pörgettem, így csigalassú volt, de legalább nem hibázott (utólag pörgetnem kellett volna benne, jó lett volna úgy is). Pallóig minden oké volt, ott belső franciával elvéreztünk, Maszat annyira szűken fordult le, hogy átbújt az akadály alatt (a léc nem esett le), javítottuk, de már elkavarodtam a pályán, még egy megtagi. Végül nem szóltam a hintánál neki csak későn, így az katapult lett amit az angol bíró bácsi szintén megtaginak intett be, 3 megtagadással kizárás. Sajnálom, mert hibátlan is lehetett volna, ha magamra hallgatok, mivel én ismerem a kutyám.
Reggel hívott kb fél8kor Atti, hogy már egy kezdő futam le is ment. A verseny kezdése 8-ra volt kiírva, nekem a pályabejárás 10:20-ra, gondoltam ha 10 előtt kicsivel odaérek, akkor az elég lesz, még akkor is ha gyorsabban halad a program. Ezzel a telefonhívással nyilvánvalóvá vált a tévedésem. Gyomorgörccsel magamba erőszakoltam pár falat reggelit, hogy legalább a vércukrom rendben legyen, felhívtam Juditot, hogy sikerült-e elindulniuk, 20perccel előbb kész lettem és szobroztam a kapunál, hogy mikor jönnek már. 9 után pár perccel be is futottak, bepakoltuk a cuccokat, a kutyákat és irány Gyúró. Atti nem hívott megint, én pedig gondoltam, hogy akkor biztosan nem kezdődött el az A1. Nyugodtan beszélgettem végig az utat, majd nyugisan szedelőzködtem, és mentem be a lovardába. Zónásak kint, border maxin fut, nem ez nem a kezdő pálya lesz, ez bizony az A1. Lekéstem a pályabejárást. Cuccok levág, kutyákat be a boxba, irány regisztrálni. Megkérdeztük hogy mikor tudom bejárni a pályát, azt mondták, hogy majd a legvégén külön. Kijöttünk az irodából, amikor is bemondták, hogy akkor aki lemaradt (hál isten egy horvát maxi versenyző is lekéste a pályabejárást) azok most kapnak 4 percet. 3 perc elég volt nekem a pályán. Érdekes pálya volt, szűken, többek szerint nem a szabályzatnak megfelelő távolságokkal. Az elejétől félt mindenki, én nem, mert lassú kutyám van, nem fog elszállni. Megbeszéltük Attival és Krisztivel, hol mit csináljak. A palló után ők azt mondták, hogy az akadály belső oldalán franciázzam le, én kívülről akartam. Azt mondták belülről szebb lesz az íve... hát lett is, olyan szűk hogy ugrani sem tudott. De hát ők ezt nem tudhatták, én meg hallgattam rájuk. Alig voltak páran előttem, még gyorsan cipő átvétel, hajcsinálás, hogy lássak is, Maszatot pisire ki, összeszed, izgul, virslit kér, bemegy, utolsó falat virsli odaad, kicsit bemelegít hú basszus mi jövünk. Az elejét megoldottuk, a szlalomba nem pörgettem, így csigalassú volt, de legalább nem hibázott (utólag pörgetnem kellett volna benne, jó lett volna úgy is). Pallóig minden oké volt, ott belső franciával elvéreztünk, Maszat annyira szűken fordult le, hogy átbújt az akadály alatt (a léc nem esett le), javítottuk, de már elkavarodtam a pályán, még egy megtagi. Végül nem szóltam a hintánál neki csak későn, így az katapult lett amit az angol bíró bácsi szintén megtaginak intett be, 3 megtagadással kizárás. Sajnálom, mert hibátlan is lehetett volna, ha magamra hallgatok, mivel én ismerem a kutyám.
Szünet következett az Open agilityig. Kivittem a kutyákat egy kis mozgásra. Spinnel frizbiztem, pörgős volt, nem érdekelte más, kellett neki, akarta, igazi őrült tekintettel szugerált. Majd vissza is rohantunk, hogy nehogy lekéssem ezt a pályabejárást is. Hasonló volt az A1-hez, pár akadály változott csak meg. A bíró bácsi rosszul lett, mentősök vitték el, így egy elég nagy szünetünk volt. Vera kihozta Deltát és elmentünk egyet sétálni. Spin folyamatosan pörgött, ölte Rileyt akit ismert. Deltával valahogy nem találtak egymásra, bár Spin néha bepróbálkozott.
Ha lassan is, de elérkezett az open agility futamunk. Nagyon izgultam. Hibátlant akartam. Sikerült. Igaz, mivel nem mertem pörgetni a szlalomban és amúgy sem mertem ott hagyni a pályán így 14másodperc időhibával értékelhetetlen lett ez a futamunk is. Bár elég nehéz lett volna nem időhibával futni, mivel 38 volt a szintidő és 43 volt a max, de a szlalom tuti elvitt vagy 10 mp-t. Lejöttem a pályáról és kb 5percig csak ültem, remegtem és öleltem Maszatot. Lehet hogy lassú volt, lehet hogy értékelhetetlen futam, de hibátlan, figyelt, mindenhol és megcsináltuk. Nem érdekelt semmi más, nekem ez volt a célom, elértük.
Ha lassan is, de elérkezett az open agility futamunk. Nagyon izgultam. Hibátlant akartam. Sikerült. Igaz, mivel nem mertem pörgetni a szlalomban és amúgy sem mertem ott hagyni a pályán így 14másodperc időhibával értékelhetetlen lett ez a futamunk is. Bár elég nehéz lett volna nem időhibával futni, mivel 38 volt a szintidő és 43 volt a max, de a szlalom tuti elvitt vagy 10 mp-t. Lejöttem a pályáról és kb 5percig csak ültem, remegtem és öleltem Maszatot. Lehet hogy lassú volt, lehet hogy értékelhetetlen futam, de hibátlan, figyelt, mindenhol és megcsináltuk. Nem érdekelt semmi más, nekem ez volt a célom, elértük.
Ahogy lementek a futamok kicsit kimentünk bandázni, sétálni, szusszani. Úgy volt hogy 1 óra múlva érkeznek meg Dóriék Arwennel és Roland Digittel, így nem akartam kifárasztani Spin és hamarosan ismét boxolódott a két kutya. Egész nap néha szemerkélt az eső, de mire Dóriék megérkeztek már rendesen esett. Azért Rolandékkal kimentünk a rétre, a zuhogó esőben is. Spint vittem csak, Maszatot inkább meghagytam száraznak, hogy ne fagyjon szét estig, ő úgyis csak ácsorgott volna mögöttem míg a többiek bandáznak. Sander, Maya a két golden és Di alkotta a falkát, Spint egyáltalán nem érdekelte, hogy nem ismeri őket, folyamatosan ment és piszkálta Digitet, hogy játszanak már végre. Digit párszor leette az arcát, de hát aki Maszaton edződik az nem veszi fel az ilyeneket, ment tovább csipkedni, tépni a tesót. Digit eleinte Mayát ölte, Spin pedig régi jó szokásához híven Digit farkára pályázott és annál fogva húzta, rángatta, hogy vele játsszon. Amikor sikerült neki elérnie, akkor elkezdődött a fogócska és az öldöklés. Nekem nagyon jó volt látni, hogy Spin akár amikor Delta, Riley, Nova társasággal bandázott, akár amikor Digitékkel, azonnal oldott volt, nyitott, ismerkedett és játékra próbált bírni folyton valakit. Digit továbbra is tetszik, jófej állatka, bár sajnos az eső elmosta a nagyobb megismerési lehetőséget és a közös 4tesós bandázást.
A látott tesókból Digit hasonlít leginkább Spinhez alkatban. A feje Spinnek erősebb, karakteresebb Deltánál és Digitnél is. Nagyságban pedig alig van egy két centi eltérés köztük.
A látott tesókból Digit hasonlít leginkább Spinhez alkatban. A feje Spinnek erősebb, karakteresebb Deltánál és Digitnél is. Nagyságban pedig alig van egy két centi eltérés köztük.
Szétázva értünk vissza, kutyatörölgetés után beültünk Attival a kocsiba kicsit megszáradni. Spin bent is talált magának border babát, akivel szintén hamar öldöklésbe kezdtek az átjáró közepén, az arra haladó emberek legnagyobb örömére. Hamarosan az A3-sok is lefutották a futamaikat, és szabad prédává vált a pálya. Maszattal szlalomoztam, pörgettem, az esetek 80%ban hibátlanul csinálta, gyorsan, pattogva. Spinnel pedig játszottam sokat, egy kicsit akadályt is kerültettem vele, egy kis helybenmaradást és párszor kúszóba is beküldtem. Álomkutya tényleg. Pörög amikor kell, figyel, szűken fordul, gyors, keresi a kúszó bejáratát, hozza a játékot, de a pálya szélén is elüldögél nyugiban. A horvátok pont mellénk táboroztak le, és amikor Spint kiengedtem a verseny vége felé, kicsit fáradni, szocializálódni, letámadták azonnal. Persze Spinnek nem volt ellenére, bújt, pusziszkodott majd elolvadt a simogató kezek között.
Hamarosan kocsiba ültünk és Rolandékhoz vettük az irányt, ahol Dóriék is vártak. Bent a lakásban végre Arwent is megismerhettem. Igazi karakán nőszemély, Spint azonnal lemorogta, vicsorogva. Ahogy mesélték, Digit azonnal elvonult, de Spin nem hagyta magát, visszaszólt. Majd mégis csak úgy látta, hogy az ágy alatt biztonságosabb a villogó fogú hugicától. Maszat meg akart halni ennyi kutya között (Bran, Mav, Arwen, Spin, Digit), próbált elbújni, ha már a kanapéra nem jöhetett fel mellém. Spin hamarosan unatkozni kezdett és váltogatta, hogy melyik kutyánál cukul és próbálja játékra hívni, vagy épp kinek az ölébe csapódik be egy kis simogatásért. Mavnál hiába próbálkozott, az apját csak a labda érdekelte. Arwen sokadszorra is utálta. Digitnél járt a legnagyobb sikerrel, amikor ő is csatlakozott a többiekhez, egy kis arclerágást közösen leműveltek. Helyben maradásban is bizonyított, ő maradt ott a legtovább a csoportképnél. Indulás előtt elmentünk még egy rövid sétára, ahol Maszat visszafelé lábnál, póráz nélkül jött a járdán is, nagyon büszke voltam rá.
Nem titok, nem bántam meg a választásom. Nagyon tetszik összehasonlítva is az amit Spin csinál, amilyen, ahogy viselkedik. Most hogy láttam ha csak egy rövid időre is több tesóját, most sem választanék másképpen, azt a kutyát kaptam akit akartam, akit elképzeltem. Nyitott, kedves, játékos, őrült, jófej állatka.