Több mint 10 óra utazás, 4 nap, 2 futam, sok kutyázás. Erről szólt az idei Medivid. Maszattal a A1-es eddigi sétálós szerepléseink miatt úgy döntöttem, hogy a versenyzést felfüggesztjük és csak happy, rövid pályákat futunk edzéseken. Idén januártól minden edzésen nagy lelkesedéssel futott, beválni látszott a nagyon keveset és nagyon happyn futás. Nem akartam még versenyre vinni, de a Medividre még ősszel neveztem és az apartman is le volt foglalva, nem lehetett lemondani.
Pénteken indultunk, és már a vonatút is vicces volt. (Spin búcsúajándéknak szétrágta a kerti locsolótömlőt) Székesfehérvárra kellett lejutnom, 1 átszállással, két kutyával, sok csomaggal. Jött a kalauz, nézi a kutyát, csomagokat, én meg kértem tőle jegyet Székesfehérvárig. Kis idő után megkérdezte, hogy költözök-e oda vagy suliba megyek. Mondtam, hogy még onnan tovább kocsival.
Kelenföldön leszálltunk, volt még 10 perc a másik vonat indulásáig. Álldogáltam ott, teljesen nyugodtan, hisz úgyis bemondják majd honnan indul, feleslegesen nem mászok le mindenestül az aluljáróba meg vissza. Indulás előtt 2 perccel sikerült bemondaniuk, félig, a közepénél elhallgatott a bemondó, így csak sejtésem volt hogy a 15. vágányról indul, ami az állomás másik végében van. Kutyák, csomagok felkap és loholás át. Éppen elértem, felszálltam és elindultunk.
Kelenföldön leszálltunk, volt még 10 perc a másik vonat indulásáig. Álldogáltam ott, teljesen nyugodtan, hisz úgyis bemondják majd honnan indul, feleslegesen nem mászok le mindenestül az aluljáróba meg vissza. Indulás előtt 2 perccel sikerült bemondaniuk, félig, a közepénél elhallgatott a bemondó, így csak sejtésem volt hogy a 15. vágányról indul, ami az állomás másik végében van. Kutyák, csomagok felkap és loholás át. Éppen elértem, felszálltam és elindultunk.
Az utazás többi része már nyugis volt és hosszú. Spin pedig gondoskodott a szórakoztatásunkról is. Elöl utazott velem Maszat lábnál, Krisztivel a két bigli, Sonic és Spin pedig hátul, ki hol fért el. Spin nem igazán fért el, és nem is próbált nagyon helyezkedni aminek az eredménye az lett, hogy ülve aludt és folyamatosan esett le a feje és csúszott szét a lába. Nagyon nagyon szerencsétlen volt.
Fáradtan érkeztünk meg Gyulára, elmentünk egyet sétálni a töltésre, Spinnel megértettem, hogy nagyon nem tetszik ha húz mint az őrült. El akartunk menni a városba szétnézni, de végül beestünk az ágyba és aludtunk.
Fáradtan érkeztünk meg Gyulára, elmentünk egyet sétálni a töltésre, Spinnel megértettem, hogy nagyon nem tetszik ha húz mint az őrült. El akartunk menni a városba szétnézni, de végül beestünk az ágyba és aludtunk.
Másnap reggel érkeztünk a csarnokba, regisztrálás, helykeresés. Dél körül voltak az A1-es jumping futamok, amiket Herendy Vera rakott. Nagyon izgultam, mit fog Maszat csinálni, de pályabejáráskor lenyugodtam. Jól behergeltem futam előtt a gyulai kolbászra, majd uccu neki. Sajnos nem raktam ki a kezem (és nagyon nagyon hülyén futottam) így a 3. akadálynál bejött mellém 1 megtagi. A pálya többi részén viszont repültünk, én felszabadulva, mert már nem lehet hibátlan ő meg csak úgy! A szlalom nagyon szép volt, pontos és gyors. A szőnyegen egyszer megcsúszott, de nem zavarta különösebben. Teljesen elégedetten jöttem le, amiért jöttünk az már megvan, élvezte, a többi nem számít. (6-ak lettünk)
Délután már Spinre is jutott idő (aki egyébként egész nap csendben elvolt a boxában, nem hisztizett). Kerültettem vele fákat, labdáztunk. A legnagyobb kihívás az volt, hogy lebeszéljem arról, hogy elfusson minden eldobott labdáért, és minden futó kutya után. Nem vette el a játékot mástól, csak beállt terelni. Eddig nem volt alkalmunk közömbösíteni ilyenre, így eleinte nehézkesen ment. Ha átkapcsol akkor süket, illetve csak félig, mert elhívni eltudtam. 2. nap végére már sokkal jobban ment, és arra is rájöttem, hogy a fekszik mindenhol működik és ott levágja magát a földre ahol van, onnan pedig már könnyű visszahívni.
Este megint bulizni akartunk, kicsit kikapcsolódni, de a 12 óra csarnokban üldögélés, futamok stb kiszívta az összes energiánk így újfent csak az ágyba beesésre maradt energiánk.
Este megint bulizni akartunk, kicsit kikapcsolódni, de a 12 óra csarnokban üldögélés, futamok stb kiszívta az összes energiánk így újfent csak az ágyba beesésre maradt energiánk.
Második nap voltak az agility futamok, amiket nekünk Halász Ildikó rakott. Ennyire még nem izgultam soha futam előtt és talán közbe sem. Hibátlant akartam futni (mármint, hogy én ne hibázzak). 2-kor jöttünk mi, de már 8ra ott kellett lenni. 2. nap, már Maszat is fáradt volt, főleg hogy a futamig boxfogság volt. Kivittem gyakorolni a bemelegítő akadályokra, ott nagyon futott így kissé megnyugodva mentem vissza a csarnokba. Remegve álltam a starthoz és elindultunk. Látszott, hogy izgulok, mert sokszor beragadtam, nem húztam annyira. Így egy fokkal lassabb (de futós) és hibátlan futamot futottunk. Rettentően büszke voltam rá. És hatalmas öröm volt, amikor kiderült, hogy 2. helyezést szereztünk agilitybe! Hihetetlen volt, hogy a tordas open midi utolsó után, most a1-ben másodikak lettünk! Lejöttünk a pályáról, megetettem Maszatot, aki olyan fáradt volt, hogy egyből kéredzkedett is vissza a boxába.
Spint kivittem, gyakoroltunk, játszottunk. És egy kicsit edzettünk is a 3. akadályon. Ügyes, tetszik amit csinál, figyelős.
Egy 3 év körüli kislány jött oda hozzánk az anyukájával, kutyát simogatni. Spin örült neki egy picit, majd lefektettem, nehogy véletlen feldöntse a kislányt, meg amúgyis óriási volt a picilányhoz képest. Óvatosan simogatta, de Spin szerintem nem érzékelte, hogy a kis kétlábú vele foglalkozik, mert épp labdát bűvölt.
Egy 3 év körüli kislány jött oda hozzánk az anyukájával, kutyát simogatni. Spin örült neki egy picit, majd lefektettem, nehogy véletlen feldöntse a kislányt, meg amúgyis óriási volt a picilányhoz képest. Óvatosan simogatta, de Spin szerintem nem érzékelte, hogy a kis kétlábú vele foglalkozik, mert épp labdát bűvölt.
Összetettbe sajnos a megtagadás miatt lecsúsztunk a dobogóról, 4-ek lettünk, ha én nem hibázok, bizony ezüst érmet kaphattunk volna. Másnap reggel Kriszti egy nagyon értékes ajándékkal lepett meg. Nekem ajándékozta a Mayával szerzett első helyezett érmüket!!! Meghatódtam, meglepődtem, és ezúton is nagyon köszönöm, nagyon értékes ajándék a legjobb edzőnéninktől! Nagyon jól esett.
Hazafelé megálltunk Szarvason kutyát úsztatni. Maszat teljesen bepörgött, lelkesen vetette be magát a messzire dobott labdákért is. Amint kiért vele lerakta majd nagy futásokba kezdett vigyorogva. Spin először találkozott ilyen nagy vízzel. Olyan helyre mentünk direkt, ahol pár méterig pancsolós víz volt, és csak utána mélyült hirtelen. Nagy örömmel pancsolt, ugrált, futott a vízben, majd hirtelen kicsúszott a lába alól a talaj. Nem ijedt meg, egyből szépen, szabályosan úszott. Utána már azért óvatosabb volt, csak addig ment, amíg Maszat is és látta hol kezd el úszni. Ha csak őt küldtem be, akkor óvatosan nézegette meddig van talaj. Utolsó dobás, Maszat nem figyelt és nem látta hova dobtam, így nem úszott be. Spin elment a határig, ott az egyik vízben lévő fa törzsére mászott és onnan nézte a labdát. Maszatot bíztattam, hogy menjen, de továbbra sem látta meg. Már búcsút mondtam a teniszlabdának, amikor Spin csobbanva csak kiúszott érte, hősként. Mert a labdát meg kell menteni! A labda nem maradhat ott a víz közepén. Visszaúszott vele a fa törzséhez, majd kihozta. Szerencsére Kriszti pont lekapta a vízből kiemelkedés pillanatát, azt hiszem minden leolvasható az arcáról.
Utána kivittük a rétre a kutyikat száradni. Spin vitte a labdáját mindenkinek, Maszat pedig óriási boldogságköröket futott. Fotózkodtunk picit, kiélveztük, hogy újra Szarvason vagyunk, a kedvenc rétünkön, majd tovább indultunk.
Kecskeméten is megálltunk, végig sétáltunk a belvárosban, majd az egyik kiülős bisztrónál megebédeltünk. Hatalmas és finom adagokat kaptunk. Maszat pedig valami fura megfontolásból elkezdett fejre mancsolósan játszani Spinnel, amit sajnos le kellett állítanom, pórázon, asztal mellett nem volt a legideálisabb időzítés. Kora este értünk haza, kimerülten, de elégedetten (a kutyik is a sok program és foglalkozás miatt).
Összességében maximálisan elégedett vagyok mindkét kutyámmal. Teljesen szociálisak, ha kell nyugton vannak boxban, pórázon. Nem zavarta egyiket sem a csarnok, Maszatot a szőnyeg sem. Spin se törődött az ugatással, ha kell aludt, ha kivettem elvolt a lelátón. Emberekkel és kutyákkal barátságos, de nem nyomulós. Ha valamelyik kutya nyitott és játékra hívja, azonnal reagál. Ha valaki nem kedveli, nem nyúzza tovább. Megy ismerkedni, de könnyen elhívható. A labdázó, frizbiző kutyákra való közömbösségre még gyúrni kell, de az is szépen alakult. Érdekes, ha dolgozok vele, akkor nem érdekli semmi más, olyankor rohanhatnak mellette kutyák, pár méterre csipoghatnak labdával, nem figyel ki. Maszattal nagyon pozitív irányba alakulunk. Pályán egyáltalán nem nézegetett ki, nem sétált, mindenhol figyelt rám. Más nem is kívánhatnék, csak nekem kell megtanulnom normálisan mozogni a pályán.